Hosszan értekezett nem oly rég a Kreatív arról, hogy lesz-e instore-forradalom, és ha, igen milyen eszközökön keresztül fog végbemenni. Az írás számos, a világban vagy éppen Magyarországon már pilot jelleggel kipróbált megoldást mutat be nem rejtve véka alá az érintett szereplők szkepticizmusát a hazai viszonyokkal és kilátásokkal szemben. A marketing szaklap természetesen elsősorban a különböző eszközök kommunikációs alkalmazásaira koncentrál. Azonban ezen eszközöknek, megoldásoknak számunkra jóval érdekesebb aspektusa a biztonság, azaz hogy az áruházi polcon található termékek logisztikai folyamatai és azonosításai során, hogyan lehet garantálni a biztonságot nyomdai eszközökkel. A szerepünk nemcsak annyi, hogy „rfid-címkenyomtatást” vállalunk – mint ahogy ezt a cikk megemlíti –, hanem komplex termékazonosítási megoldásokat nyújtunk, legyen szó RFID technológiáról, mobilalkalmazásról, termékjelölő címkéről, vagy nyomtatott elektronikáról.
A meglévő, vagy éppen fejlesztés alatt álló technológiák a bőség zavarát jelentik egy-egy vállalat üzletfejlesztési és stratégiai vezetői számára, hiszen ahogy arra a cikk is utal, nem egyszerű feladat megjósolnunk, hogy mely megoldások válnak idővel elterjedté és elfogadottá. Bár a cikk pl. a rádiófrekvenciás azonosítást nem feltétlenül sorolja ezek közé, azért van olyan mértékadó tanulmány, amely az évtized második felétől az RFID piac dinamikus bővülését prognosztizálja. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy nem kizárólag a rádiófrekvenciás azonosításon alapuló megoldások jelentik a jövőt a termékazonosítás terén. A mobiltelefonra készült alkalmazások, szolgáltatások megítélésünk szerint szintén sikeresek lesznek. Itt nemcsak a vásárlás egy-egy momentumára gondolunk, mint a cikkben is említett bluetooth-hálózatot használó promóciók esetében, hanem a teljes vásárlási folyamatra, a termék kiválasztásától a fizetésen át a lojalitás fenntartásáig.
Mindemellett biztosak vagyunk benne, hogy a jövőben komoly szerep fog jutni a nyomtatott elektronikának. Ez olyan alkatrészek és termékek gyártását jelenti, amelyek speciális nyomdafesték felhasználásával, de hagyományos nyomdagépekkel és technológiával (flexo, inkjet, szita) készülnek. Olyan nanotechnológiás festékek segítségével, mint amelyeket az MTA-val közös projektünk alapján fejlesztünk ki, nyomtatható áramkör, áramforrás, kijelző, nyomógomb és más beviteli eszköz, vagy éppen memória. Mindebből összeállítható egy olyan intelligens csomagolási rendszer, ami instore szempontból is érdekes lehet. A csomagolóanyagra nyomtatott képernyő lehet electrochromic (elektromos töltésre megváltoztatja a színét, mint pl. az eBook kijelző), electroluminescence (elektromos töltésre világít), vagy egyéb (pl. oled, amoled, lcd, stb.) megjelenítő. Ezek működéséhez szükséges áramforrás csomagolás esetében az áramkörre integrált ultra-vékony, általában 1,5V-os nyomtatott elem lehet, mivel ez beltérben is önállóan működik ellentétben a nyomtatható napelemmel, amely működéséhez értelemszerűen napfény szükséges, és ellentétben a nyomtatható RFID antennával, amely az RFID olvasó erőteréből nyeri az energiát, így a működéséhez olvasó is szükséges. A csomagolás vezérlőegysége és esetleges adatbeviteli eszköze már szintén nyomtatható. Ugyanakkor ezek a létező technológiák nemcsak a kereskedelem számára hasznosíthatók, mint csomagolási megoldások, hanem okmány esetében is hasznosíthatók akár kártyaokmányba, akár bankkártyába integrált kijelzőként. Ugyanakkor a nyomtatott elektronika szinte beláthatatlan lehetőséget teremt napelem gyártás területén, mivel nagy tömegben az előállítása jóval olcsóbb lesz ily módon, a napelem hajlítható, azaz szinte bárhol alkalmazhatóvá válik, és nem utolsó sorba integrálható szinte minden eszközbe, termékbe.Bár valószínűleg nem holnap fogjuk az első ilyen intelligens csomagolású élelmiszert venni, de a technológiai lehetőségek már adottak ahhoz, hogy belátható időn belül felfusson a nyomtatott elektronika a világban és hazánkban is.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés