Legyőzheti a biometria a szerencsejátékfüggőséget?

Mindig vissza-visszatérnek. Ők a szerencsejátékfüggők. Hol az arcot árnyékoló kalapban, hol kopaszra borotváltan, hol szakállt növesztve! Ez ellen próbál fellépni az Ontarioi Lottó és Szerencsejáték Felügyelet (Ontario Lottery and Gaming Corp. – OLG), és idén tavasztól olyan rendszer bevezetését tervezi, amely orvosolja ezt a problémát. Az OLG az állam mind a huszonhét szerencsejáték intézményében megkezdte az új arcfelismerő programjának bevezetését, amivel nagyon magasra emeli a tétet a magánszféra védelme nevű játékban.
Májustól kezdve mindenki arcáról, aki belép az ontarioi kaszinók valamelyikébe, egy kamera digitális szkennelést készít. Az így készült képet a rendszer átfutja egy több mint 15.000 emberből álló adatbázison, ahol azok találhatók, akik – menekülve a függőség elöl – korábban önként „feketelistára” tették magukat. Ezzel a rendszer kitalálói szerint a magánszférát a leginkább védő biometrikus rendszer jött létre.
A rendszer működése az arccsontozat struktúráját és az arc speciális pontjait veszi alapul, mint például a szemek közötti távolságot, vagy a száj és orr távolságát. Ha a számítógép az adatbázissal való egyezést észlel, azonnal értesítést küld a biztonságiaknak. Amennyiben azonban az arc nem feleltethető meg a „feketelistán” lévőkkel, akkor a bejáratnál rögzített kép azonnal törlődik a rendszerből. A biometrikus rendszerrel jóval pontosabbá és gyorsabbá válik a magukat korábban önszántukból tiltólistára helyező játékosok kiszűrése.
A rendszer négy lépése:

1. Felvételi folyamat – Első lépésként fénykép készül az adatbázis számára. Az „önfeljelentő” és a személyzet közötti beszélgetés rögzítésre kerül, illetve az illetőnek alá kell írnia, hogy beleegyezik a kizárás következményeibe.
2. Ellenőrzés – Az ellenőrzés során a kaszinók be- és kijáratainál lévő kamerák valós időben beszkennelik az adott arcot, és egy speciális algoritmussal titkosítják.
3. Azonosítás – A titkosított adat összevetésre kerül az adatbázissal, és találat esetén a szűrőn fennakadt személy adatait eljuttatja a rendszer a biztonsági szolgálatnak. Ezt követően az őrök személyesen is ellenőrzik a „találat” helyességét.
4. Végrehajtás – Amennyiben a biometrikus rendszer a listán lévő játékost talál, az őrök felszólítják a távozásra, és az incidenst rögzítik az adatbázisban.

Az eddig rendszerrel, ahol a biztonsági szolgálat emberei igyekeztek kiszúrni a listán szereplőket, évi ezer szerencsejátékost kaptak el. Ezt a számot a függőséggel foglalkozó szakemberek elfogadhatatlanul alacsonynak tartották, mivel a Centre for Addiction and Mental Health adatai szerint Ontarioban több mint 300.000 szerencsejátékfüggőségben szenvedő ember él, akik az OLG 2010-es 1,9 milliárd dolláros bevételének – becslések szerint – 30%-át hagyták ott a játéktermekben.
Az arcfelismerő rendszert a Toronto Egyetem biometria-mérnökei készítették Kostas Plataniotis professzor vezetésével. A fejlesztők elmondása szerint megoldásuk egyetlen más rendszerhez sem fogható. A fejlesztőcsapat egy biometrikus titkosítási algoritmust készített, amely biztosítja, hogy nincs állandó kapcsolat egy ember arcának biometrikus mintája és az ő személyes adatai között. Ennek köszönhetően, ha az adatokat ellopják, esetleg más módon rossz kezekbe kerül, akkor is használhatatlan: nem más, int egy értelmezhetetlen sablon.
A 4 millió dollárba kerülő beruházás a pilot alatt 91%-os pontossággal szűrte ki a függőket. Ez egyfelől magának a biometrikus megoldásnak, másfelől a kamerák szakszerű elhelyezésének és a megfelelő viszonyok megteremtésének volt köszönhető. A biometrikus rendszer ellenzői szerint azonban sokkal hatékonyabb lenne a személyigazolványok ellenőrzése belépéskor, amit azonban az OLG lehetetlennek tart bevezetni, mivel évente 50 millió játékos keresi fel az állam kaszinóit.

Fényképek: www.bahiashrine.org, www.olg.ca