A személyazonosításnak folyamatosan fejlődnie kell

Biztonsággal állítható, hogy egyre inkább online világban élünk. Az emberek többsége rendelkezik mobiltelefonnal, sokan közülük okostelefonnal, és az „online maradni” már nemcsak vágy a részükről, hanem szükséglet és elvárás. Az ebben a világban megjelenő új lehetőségek, mint a mobilfizetés, a különböző helymeghatározáson alapuló szolgáltatások (LBS - location-based services), vagy éppen az e-egészségügy egy közös nevezővel bírnak: személyazonosítás. Mára, a technológiailag fejlett világban a személyazonosság védelme fontosabbá vált, mint valaha. A jelszavak, a hitelkártyaadatok, az elérhetőségek, az e-mailek mind-mind digitális világunk védendő részét képezik. Éppen ezért ma az egyik legfontosabb biztonsági feladat az azonosító okmányok védelme és a magasabb biztonsági szintek garantálása, illetve a cybertérbe vetett bizalom kiépítése.
Ugyan vannak lépések annak érdekében, hogy a személyes adatok védelme és a személyazonosítás biztonsága javuljon (jó példa erre az Egyesült Államok REAL ID törvénye), de ezek egyelőre közel sem elengedőek. A személyazonosítás és az okmányok online használatának képessége biztonságos elektronikus chipet tesz szükségessé. Ez a technológia utat nyit egyfelől az állampolgárok előtt, hogy sikeresen megvédjék online hozzáféréseiket, másfelől az állam előtt, hogy egy azonosítási platformra helyezze a különböző okmányokat.
Egyes országok, mint például India már megkezdték az ilyen elektronikus azonosítási okmányoknak a kiadását. A világ egyik legnépesebb országában 2010 közepére már 10 millió e-jogosítvány és e-forgalmi került kiadásra. Az e-okmányba egy mikroprocesszor van ültetve, amely biztonságosan tárolja a vezető adatait. Indián kívül természetesen más országokban is vannak már példák az előremutató technológiák alkalmazására. 2007 óta az amerikai útlevél hátlapjában elektronikus chip és kommunikációs antenna van, ami tartalmazza a tulajdonos digitális fényképét és digitális aláírását. A biometrikus technológia használatában Magyarországnak sincs szégyellnivalója: az Állami Nyomda által megszemélyesített hazai útlevél is chippel ellátott, és a digitális arcképen kívül 2009 júniusa óta már az ujjlenyomatot is tartalmazza.
A korszerű technológiák iránti bizalom felépítéséhez az államnak példát kell mutatnia. Valószínűleg ez is szerepet játszott abban, hogy az Egyesült Államok az államigazgatási szektorban megjelentek a chipes technológiát alkalmazó biztonságos személyazonosítási megoldások. A Védelmi Minisztérium Közös Hozzáférési Kártyája (Common Access Card – CAC) része annak az erőfeszítésnek, hogy az államigazgatásban dolgozóknak a személyazonosítás lehető legbiztonságosabb és legmegbízhatóbb formáját biztosítsák. A CAC olyan korszerű tulajdonságai, mint a megnövelt tárhely, a kontaktus nélküli képességekkel rendelkező biztonsági chip a biztonsági okmányok következő generációját jelentik. A HSPD-12 direktívának köszönhetően a rendszert nemrég kiterjesztették az összes szövetségi hivatal alkalmazottjára és beszállítójára.
A cyber világ– köszönhetően funkcionalitásának és kényelmének – azonban értelemszerűen nem áll meg az államigazgatásban. Még akkor is, ha veszélyeket is rejt magában, az online szolgáltatások népszerűsége egyre nő. Miközben azonban mobil eszközeinket és az internetet használjuk, nemcsak az államnak érdeke a megfelelő jogszabályi, technikai stb. háttér biztosítása, hanem mérettől függetlenül minden érzékeny adatokkal dolgozó vállalatnak is gondoskodnia kell arról, hogy interakciói és tranzakciói az olyan biztonsági megoldásokat használják, mint a chip és a biometrikus képességek. Ez a haladás segít felvenni a harcot az egyén szintjén is az online csalások és személyes adatok ellopásával szemben. A megbízható azonosítási megoldások így képessé tesznek minket olyan, a privát szféránkat részét képező információk megóvására is, mint például egészségügyi adataink, kórtörténetünk.
A szabályozók, döntéshozók számára tehát a modern digitális társadalom egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan lehet biztonságossá tenni a cybertérben való interakcióinkat.

Fényképek: http://www.123rf.com, www.pikeresearch.com