Zárásához közeledik az akvizíció

A jogi és pénzügyi átvilágítások befejezésével kerül sor a Nyomda kelet-európai akvizíciójára.
Az Állami Nyomda Igazgatósága még 2010 első negyedévében felhatalmazta a menedzsmentet, hogy tárgyalásokat folytasson egy kelet- és egy nyugat-európai biztonsági nyomda megvásárlásáról. A kelet-európai cég esetében előrehaladott állapotban vannak a szakmai tárgyalások. A jogi és pénzügyi átvilágítás az iparági sajátosságoknak megfelelően ütemben zajlik, de a megváltozott gazdasági klíma miatt a tervezettnél hosszabb időt vesz igénybe. Ebből kifolyólag a Társaság az eredetileg tervezett 2010. június 30-i időpont után tudja csak lezárni a tranzakciót.

Csak akarat kérdése

Számunkra érdekes témát vizsgált az Index a napokban. Az írás azzal foglalkozott, hogy milyen mozgástere van a hazai élelmiszerbiztonsági intézkedéseknek, illetve, hogy hogyan látják a döntéshozók, a szakértők és a szakmai szervezetek képviselői a hazai élelmiszerbiztonsági viszonyokat. A cikk apropóját az új kormány egyik tervezett intézkedése (másodlagos élelmiszervizsgálat) adta, de ettől függetlenül sajnos évek óta semmit sem veszít aktualitásából a téma – gondoljunk csak a korábban már általunk is felemlegetett botrányokra. A riportban a megszólaltatottak részéről olyan – teljesen jogos – igények hangzanak el, mint a hazai élelmiszerbiztonsági helyzet javítása, a nagykereskedelmi raktárak és hűtőházak hatékony ellenőrzésének biztosítása, a termékek ellenőrzése a kereskedelmi forgalomba kerülés előtt ügyelve eredetükre, címkéjükre és minőségükre, a tervszerű és folyamatos ellenőrzés, valamint nem utolsósorban a visszaélések megfelelő szankcionálása. Mindehhez azonban megítélésünk szerint nemcsak az uniós szabályozással harmonizáló jogszabályi környezetre és az ellenőrzéseket végző csoportokra lenne szükség, hanem megfelelő technológiai megoldásokra is a nyomon követés, a hamisítás elleni védekezés és a minőségvédelem területén.

A nyomtatott elektronika a jövőnk egyik útja – Zsámboki Gábor jegyzete

Hosszan értekezett nem oly rég a Kreatív arról, hogy lesz-e instore-forradalom, és ha, igen milyen eszközökön keresztül fog végbemenni. Az írás számos, a világban vagy éppen Magyarországon már pilot jelleggel kipróbált megoldást mutat be nem rejtve véka alá az érintett szereplők szkepticizmusát a hazai viszonyokkal és kilátásokkal szemben. A marketing szaklap természetesen elsősorban a különböző eszközök kommunikációs alkalmazásaira koncentrál. Azonban ezen eszközöknek, megoldásoknak számunkra jóval érdekesebb aspektusa a biztonság, azaz hogy az áruházi polcon található termékek logisztikai folyamatai és azonosításai során, hogyan lehet garantálni a biztonságot nyomdai eszközökkel. A szerepünk nemcsak annyi, hogy „rfid-címkenyomtatást” vállalunk – mint ahogy ezt a cikk megemlíti –, hanem komplex termékazonosítási megoldásokat nyújtunk, legyen szó RFID technológiáról, mobilalkalmazásról, termékjelölő címkéről, vagy nyomtatott elektronikáról.

Chip nélkül már nem az igazi

A minap többek között a Napi Gazdaság is hírül adta, hogy a MasterCard Europe Budapesten mutatta be új, kijelzővel és érintőgombokkal rendelkező bankkártyáját. Bár valóban újszerű megoldásról van szó, számunkra még is legfontosabb eleme ennek a plasztiknak, hogy chippel működik, mivel a jóval kevésbé biztonságos mágnescsíkos megoldás már értelemszerűen nem képes kiszolgálni egy ilyen rendszert. A chip nyújtotta magasabb fokú biztonság ma – amikor rendre felröppennek bankkártya hamisítással, klónozással kapcsolatos hírek – egyre fontosabbá válik mind a kártyakibocsátók, mind a kártyahasználók számára. Az illetéktelenül megszerzett adatok nemcsak a bankkártya birtokosának okoznak kárt, hanem természetesen a kibocsátó pénzintézetnek is, akik a károsultak számára jóváírják a csalók által okozott kárt. A kártyahasználat növekvő népszerűségének fenntartása érdekében egyre szigorúbb biztonsági előírásokat követelnek meg a legnagyobb kibocsátó szervezetek, valamint, ahogy az a fenti hírből is kitűnik, folyamatosan fejlődik a kártyák esetében alkalmazott technológia.

Egy szakmai díj margójára – Zsámboki Gábor jegyzete

A Nyomda- és Papíripari Szövetség idén is kiosztotta az egyik legrangosabb hazai szakmai elismerést, a Hess András díjat. A szűken vett szakmán kívül talán kevesen tulajdonítanak az ilyen díjaknak nagy jelentőséget, pedig ezek a korántsem ok nélkül odaítélt elismerések nemcsak a múltról, hanem a jövőről is szólnak. Ezt jól mutatja, hogy az Állami Nyomda pásztói gyáregység-igazgatója, Lángos Gyula nemcsak, sőt nem elsősorban szakmai múltja, tapasztalata miatt kapta meg a Hess András díjat – bár eddigi pályafutása révén is bőven kiérdemelte volna –, hanem a hazai nyomdaipar és ezen belül is leginkább a biztonsági nyomdaipar fejlesztéséért ítélték oda számára ezt a kitüntetést. Az esemény kapcsán mindenképpen érdemes pár szót ejteni arról, hogy miért fontos, hogy kik dolgoznak a Nyomdánál, és miben áll a kiváló szakembergárda jelentősége.