skip to main |
skip to sidebar
Amikor hónapról-hónapra egyre nagyobb az okostelefonok aránya az eladott készülékek között, amikor az Apple NFC mérnök alkalmazásával nyilvánvalóvá teszi, hogy milyen irányba képzeli el a jövőt, amikor minden napra tucatnyi kontaktus nélküli technológiákkal foglalkozó hír jut, és amikor a Google feje az Android mobilfizetési képességeiről beszél, akkor nagy biztonsággal elmondható, hogy a telefon kereskedelemben betöltött szerepe változni fog. Íme a változás öt legfontosabb jellemzője:
Izrael, a személyazonosítás biztonságára talán a legnagyobb hangsúlyt helyező ország, csatlakozott az Egyesült Államok által indított Global Entry Programhoz (GEP). A GEP a korszerű okmányokban rejlő automatikus azonosítást és a biometria nyújtotta biztonságot kihasználva kínál gyors és kényelmes személyazonosítást. A közel-keleti ország belépése a rendszerbe illeszkedik az elmúlt években az okmánybiztonság fejlesztése terén megtett lépéseihez, amelynek keretében pl. e-személyi igazolvány kibocsátását kezdte meg az izraeli belügyminisztérium.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy Nizzában már több mint pilot szinten működnek az NFC szolgáltatások, amit az is igazol, hogy egy harmadik bank is csatlakozott a fizetési rendszerhez. Korábban, még a tavalyi esztendőben a Crédit Mutuel-CIC és a BNP Paribas indította el a dél-franciai város mobilfizetési projektjét, amibe most annak ellenére szállt be a Crédit Agricole is, hogy a mobiltranzakciók száma egyelőre alacsony. Ez valamint az a tény, hogy mindehhez a TSM szolgáltatást a Gemalto biztosítja, mutatja, hogy a projekt nagy felívelés előtt áll, így szinte bizonyos, hogy a többi francia pénzintézet is belép a nizzai programba.
Madridban, a III. Károly Egyetemen már jó ideje intenzív kutatás folyik a biometrikus csalások kiszűrése érdekében. Az intézmény tudósai a különböző biometrikus azonosítási rendszerek lehetséges csalási módjait vizsgálják annak érdekében, hogy többek között az arc, az írisz, az érrendszer vagy az ujjlenyomat felismerés biztonságát növelni lehessen. A szakzsargonban csak „anti-spoofing”-nak (svindlikutatásnak) nevezett kutatási terület alapvetően azt a célt szolgálja, hogy feltérképezzen minden lehetséges csalási pontot, azaz ráleljen egy-egy biometrikus rendszer gyenge pontjára/pontjaira. A vizsgálat különös figyelmet fordított azokra az aktusokra, amikor magát a biometrikus azonosítóját használja az ember. Ugyanakkor fontos, hogy a rendszerek ne csak felismerjék a biometrikus csalásokat, hanem megfelelő módon tudjanak reagálni is rájuk.
Úgy tűnik senki sem akar kimaradni a kontaktus nélküli forradalomból, különösképpen nem a prémiummárkák, amelyek vásárlói rendkívül nyitottak a korszerű technológiákra. Így van ezzel a BMW is, amely közel jár ahhoz, hogy az autókulcs a BMW-tulajdonos sok más tevékenységének a kulcsa is legyen egyben. A fejlesztések abban az irányba mutatnak, hogy a slusszkulcs tartalmazni fog egy NFC interface-t és egy biztonsági elemet is. Az NFC komponens hozzáadás lehetővé teszi, hogy a vezető ne csak a kocsit indítsa el a már jelenleg is RFID-képes kulccsal, hanem vásároljon, jegyet vegyen, szobát foglaljon, vagy éppen a hotelszobájának ajtaját nyissa ki.
Innsbruck egyetemi kórháza két, RFID-alapú vészhívó rendszert vezetett be az intézményben, hogy nyomon követhesse azokat az ápolókat, akik agresszív betegekkel való konfrontáció miatt potenciális veszélynek vannak kitéve. Az egyik rendszer a sürgősségi betegellátó egységben található, amely alkalmazottai sokszor kerülnek problémás helyzetekbe a beérkező ittas vagy drogos betegekkel. A másik a pszichiátrián dolgozók gondozók számára lett kialakítva. Mindkét rendszer alapja a WiFi-képes elemes RFID tag és a valós helymeghatározást (RTLS - real-time location system) segítő szoftver, az eszköz pedig a kórház WLAN infrastruktúráját használja.
Minap a CNN Money feltette a kérdést, hogy a hitelkártyákra is az a sors vár-e mint a bakelitlemezre, már ha még emlékszik valaki ezekre a fekete korongokra. Mivel az Egyesült Államok (Japánnal karöltve) talán a legelőrébb tart a korszerű technológiák bevezetésével, ott esetleg kijelenthető (még ha túlzónak is tűnik), hogy 2011 lesz az az év, amikor a plasztik bankkártyák megkezdik lassú és rendíthetetlen menetelésüket a feledés homályában. Ugyanakkor Európában, azon belül Kelet-Közép-Európában a bankkártyák még nem kezdték meg a harctérről való visszavonulást. Kontinensünkön már most párhuzamosan léteznek egymás mellett a különböző fizetési eszközök, de a plasztikok uralma még nem kérdőjelezhető meg. A régióban is van iPhone, itt sok az andoridos okostelefon, sőt még BlackBerryt is látni hellyel-közzel, de a chipes kártyák, nem is beszélve a dual interface-s kártyákról „forradalma” párhuzamosan zajlik az okostelefonok „forradalmával”.
