A minap újabb élelmiszerrel kapcsolatos visszaélésre derült fény. Bár az eset nem olyan horderejű, mint a kínai bébitápszer botrány, vagy a törökbálinti átcímkézési ügy, látnunk kell, hogy nincs kicsi és nagy visszaélés. Minden visszaélésnek súlyos következményei vannak, ahogy ezt az ÁNTSZ jelentései is igazolják: elsősorban a romlott és nem megfelelően előállított, tárolt élelmiszerek állnak a táplálkozás okozta egészségügyi problémák hátterében. Óhatatlanul felmerülhet bennünk a kérdés, hogy a gyors anyagi haszonszerzésben reménykedő hamisítókon túl van-e még olyan szereplője az élelmiszeripari láncnak, akinek érdekében áll a hamisítás, hamisítással olcsó áru előállítása, vagy a hamisított termék forgalmazása?
Ideális világban a következő lenne a válasz:
1. Annak ellenére, hogy az anyagi és szociális problémák miatt a vásárlók egy része az olcsóbb, sokszor bizonytalan eredetű élelmiszerek megvásárlására kényszerül, a fogyasztóknak egészségük védelmében természetesen nem érdeke hamisított élelmiszert vásárolni.
2. Bár az „árérzékeny” fogyasztók megtartása érdekében az élelmiszert forgalmazók meglehetősen „költségérzékenyek”, a vásárlói bizalom elvesztésének veszélye miatt nem érdekük olcsóbb, de kétes eredetű termékeket forgalmazni.
3. Ugyan a gyártó/beszállítók közötti öldöklő versenyben minden fillér megtakarítás, minden egyes eladott termék számít, de ez a verseny nem veszélyeztetheti a közösség egyik tagjának egészségét sem, mert az az egy bármelyikünk lehet.
Hogy mire van szükség egy ilyen ideális világ kialakításához?
- Megfelelő jogi szabályozásra,
- a vásárlói tudatosság fokozására,
- és nem utolsósorban olyan technológiákra, amelyek megfelelnek a szabályozásoknak, és amelyek lehetővé teszik a fogyasztói tudatosság erősítését.
Összességében mindenkinek érdeke az élelmiszerek biztonsága, még akkor is, ha rövid távon minimális beruházást igényel. A biztonság megteremtése pedig elvezethet oda, hogy a nagyobb forgalmazókba vetett vásárlói bizalom is visszatér.
Forrás: Állami Nyomda Nyrt és a GKI Gazdaságkutató Zrt. közös reprezentatív kutatása (2009)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése