Április elején a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elektronikus jegyrendszer bevezetését a közösségi közlekedésben. A frakciók közötti egyetértés is mutatja a jelenlegi papír alapú rendszer átalakításának égető szükségét. A jövőbeni megoldással szemben elvárás, hogy az utasok mobiltelefonjukat és bankkártyájukat is használhassák jegy- vagy bérletvásárlásra, azonban, hogy ez, milyen technológiai alapokon fog nyugodni, csak a következő hónapokban kristályosodik ki. A világban megfigyelhető technológia tendenciák mindenesetre egy irányba mutatnak.
Minden bizonnyal az NXP a világ egyik, ha nem a legnagyobb félvezető gyártója. A cég most saját androidos alkalmazást készített, amivel a mobiltelefon NFC-chipjére írni lehet. Az NXP TagWriter lehetővé teszi a fejlesztőknek, hogy könnyen integrálják a NFC-s lehetőségeket a meglévő, vagy tervezett alkalmazásaikba. Ezáltal a kereskedők olyan tartalmakat tudnak felírni a chipre, mint a névjegykártya információk, URL címek, vagy éppen SMS üzenetek.
Sokan még mindig kétkedve tekintenek a biometrikus technológiákra, sőt számos jogvédő szervezet határozottan ellenzi az alkalmazásukat. Természetesen egy eszköz akkor jó, ha jó célokat szolgál, jó célokra használják. Az FBI pilot programja a bizonyíték arra, hogy az ujjlenyomat adatbázisok sokkal inkább védik a tisztes polgárokat, mintsem fenyegetik őket. Éppen ezért a rosszfiúk jobban teszik, ha elkerülik Houstont és környékét.
Úgy tűnik, hogy sok probléma lehet az indiai egyetemek alkalmazottaival, mert a Karnatak Egyetem egészen új eszközhöz folyamodott a hatékony működés érdekében. Az intézmény a jövőben vasszigorral csap le a szabálytalankodó és későn érkező alkalmazottaira köszönhetően a frissen telepített ujjlenyomattal működő jelenlét-ellenőrző rendszernek. Az ötvenkét tanszék több száz dolgozója eddig saját kezűleg igazolta a jelenlétét a munkaidőben. Ám a tanszékek vezetőinek egyre nagyobb gondot okozott a beosztottjaik felügyelete, amit csak tetézett, hogy az alkalmazottak viszont egyre pontatlanabbakká váltak.
Számos helyen (többek között jelen poszt végén) lehetett olvasni a Nyomda hűtési láncot figyelő RFID-alapú megoldásáról. A technológia kiváló a logisztikai és készletezési problémák megoldására. Ezt kihasználva fejlesztett egy amerikai cég olyan RFID-képes hűtőt, amely hozzá tud járulni a készlet-gazdálkodás költségeinek csökkentéséhez. A Terso által megalkotott eszköz ezen felül nagy szerepet játszhat a betegellátás színvonalának javításában, és nem utolsósorban megfelelő védelmet biztosít az olyan nagy értékű termékeknek, mint a különböző reagensek, a szív és érrendszeri termékek, a szövetminták és az ortopédiai eszközök.
Sokat foglalkozunk mi is itt a blogon biometriával, mivel a különböző kapcsolódó megoldásokat már számtalan helyen használják a világban. Mégis, a legtöbb európai ember számára valami utópisztikus, a távoli jövőt jelképező történet az írisz szkennelés, vagy az arcfelismerés. Ilyen attitűd mellett az okostelefonok és a mobileszközök komoly szerepet kaphatnak abban, hogy a biometriát közelebb hozzák a felhasználókhoz.
Ahogy azt mindannyian tapasztaljuk, a mobilunk ma már jóval több, mint telefon, egyre inkább a mindennapi életünk része. Ezt mutatja az is, hogy egyre több használjuk a készülékeket jegyvásárlásra. A mobil jegyértékesítés érezhetően emelkedőben van, de hogy mennyire, arra a Juniper Research kutatása mutatott rá a minap: a következő két évben a mobiljegyek teljesen általánossá válnak.
